Kezem érintése, játéka.
2013 március 19. | Szerző: Joli
Érintése? Hah, messze volt ez attól az elején. Játékossága volt csak. Mint amikor először megpillantottalak és tapsikoltak, kifejezve, hogy ó itt egy nő. Tetszik ahogy átvonul, ahogy tippen a lába, miként hátrafordul és konstatálja a hódoló szemeket. Szóval elsőre csak tapsikolt.
Aztán összedörzsölődtek, hogy érdemes egy próba. Tudod, olyan összegabalyodást játszanak. Ujj, az ujjakkal. Mintha te lennél az egyik és én a másik. Meg olyan imához, mert átjött valami tőled. Át a mozgásodból, át a hátra tekintésedból. Felkínálva magad ösztönből az arra érdemesnek. Érzékeltem és az ujjaim csettintettek. Előbb az egyik kéz, majd a másik, majd egyszerre is. Csit, csat, csatt. Megvagy, megvagy. Rád vártam talán. Rád, hogy a kezem ne csak tapintson, hanem teljes legyen és karolhassalak.
Hát integess és gesztikulálj, tán felfigyel a játékra!
Kinyitottam hát széles ölelésre karomat, tenyeremmel felfelé feléd, hogy lássad adok, kínálok. Ha kellett hadonásztam, hogy figyelj itt vagyok. Változó sikerrel. De, észrevetted! Észre vetted, de új leckét adtál. Távolabb húzódtál, várva, hogy mit tudok még. Tudok, Megvagy! Reggeli köszönés egy kézfogással, de elsuhant a lehetőség. Elsétáltál mellettem. Más számára kedvesen, nekem pedig tested csak egy ütemet dobolt. Ki vagy te? Ki vagy te, hogy ilyet merészelnél? Maradt a játék, a kezem játéka ahogy körberajzoltalak elvonultadban. Ez a legszebb homokóra mit láttak a kezeim. Ívek hajlanak ide-oda. Két kézzel rajzolva oly csodás.
Gyöngyöm, Gyönyörűm!
2013 március 17. | Szerző: Joli
Túl a vasárnapi ebéden, ideülök kedves kis asztalomhoz. Rajta egy pohár pezsgő és gesztenyepüré, kezemben toll. Szememet becsukom és repülök hozzád! Te kedvenc könyvedet olvasod, elheveredve és átadva az élménynek magad. Nézlek, még nem vettél észre. Gyönyörködöm a nőben, az asszonyban, a kedvesen csacsogóban. Ajkad szótlanul mozog, ízleli a betűket, mint ahogy csókomat szokta. Néha megrándul, majd sóhajt és elmosolyodik.
Mit olvasol kedves? Próbálom megfejteni.
Szemem végigsiklik testeden. Lágyan pihensz, melled pille könnyen emelgeti a levegőt. Nincs rajtad melltartó veszem észre és vékony pólódon át kirajzolódik a szeretett forma. Játszik a ruhával, ahogy a mellbimbód a sóhajok nyomában át kívánja azt törni. Gyönyörű és rajongok érte! Olvasol elmélyülten. Észre sem veszed, hogy egy-egy nagyobb sóhajnál a pólód felcsúszik és kivillan köldököd. Combjaid összesimulnak, majd lassan szétnyílnak.
KÉPZELGÉS, VAGY SEM?!
2013 március 16. | Szerző: Joli
Édes Csillagom!
Kiskifli
2013 március 26. | Szerző: Joli
Éppen küzdök a Hummer kormányával és nyomom a gázpedált, de aztán csak szuszogást hallok, majd valami mélyről jövő druncogást. Aztán rájövök, hogy fekszem, betakarózva és ölemben fészkelődsz finoman. Lassan mozgatod a csípődet, feneked hozzám nyomódik. Alig hallom a levegővételed és rájövök, hogy alszol. Álmodban keresel. Jobb karomat a fejed alatt párnaként használtad eddig, most óvatosan mozdítom, meghagyva álmodat és tenyeremet hasadra helyezem. Szétnyitott ujjakkal, hogy minden pontjának egyszerre örülhessek. Bal kezem tenyere pedig csípődön keres pihenő helyet. Boldog egy élet. Karjaimban a nőmmel. Szinte mindenemmel rád fonódok, lábom is átölelve fog. Bokám bokádat csiklandozza. Nem nehézkedek rád, nem szorítalak, csak karollak és várom tested megmozdulását, feneked ismétlődő, ütemes mozgását. Mindenemmel érezni akarlak. Fekszünk, mint a nagykifli és a kiskifli. Majdnem összeragadva. Ki nem hagyhatom, hogy a tenyerem fel ne csússzon a hasadról melledre. Lehelet könnyedén tartom, ujjaim, körbefogják. Élvezik formás kerekségét, telt keménységét. Érezni akarom mindkettőt. Csípődről átsimítok másik melledre. Alul felül keresztben foglak. Kezeim között pihegsz. Hol megtellik két kezem, hol visszavonulsz és csak mellbimbóidat érzik tenyereim . Átveszem a ritmusukat, nem engedem ki kezemből teltségüket.
De jó, hogy szeretünk egy takaró alatt aludni meztelenül. Átengedve magunkat a másik bármikori örömének. Ismét érzem, hogy formás popsid hozzám fészkelődik. Tetszik ahogy ébresztgetsz és élesztgetsz. Álmodban is érzed, hogy sikerült hatnod rám. Helyezkednem kell, kicsit lejjebb csúszva, hogy közelíthessek, hogy kóstolgathassalak. Várom, hogy combjaid szétnyíljanak. De nem, te csak tolakodsz. Segítek és csak számat tapasztom a tarkódra egy forró szélesszájú csókkal. Felébresztettél. Mind a kettőnket Édeske! Melleidet még mindig simogatva forró csókokkal halmozom el nyakadat, válladat. Hátranyúlsz és megsimítod fejemet és hiába is csúsznék lefelé, megfogod a hajam és nem engedsz. Mit szeretnél Gyönyörűm? Csak öleljelek, simogassalak? Tested válaszol és hozzám nyomódik, hozzá a játékosodhoz, aki lüktető remegésével jelzi neked, hogy robbanásra készen várja a befogadását. Ívben megfeszülsz. Nyakadon a szám, feneked az ölemben. Kéjes egy ív! Szinte csak a feneked simaságát és hűvösségét érzem, ami még nagyobb lüktetésre késztet. Élvezed és hozzám dörzsölöd magad, majd elengedve hajam lenyúlsz ágyékomhoz és remegő, lüktető forróságomat kézbe fogva engedsz közelíteni magadhoz. Őrjöngését visszafogva nyomulnék, de kezed fog és mozgásra késztet. Csúszik kezedben miközben a szorításával adsz a mozgásomnak ütemet. Érzed a szétrobbanó erő tajtékzását miközben bökdösöm bőrödet. Csak finoman kérlek rebben a szó ajkadról két izgatott sóhaj között és a popsidhoz igazítasz. A kedvenced még alszik – mondod. De érezlek és befogadlak, gyere óvatosan és tölts ki teljesen. Fogod és segítesz. Segítesz kordában tartani a berohanását. Csak a végét fogadod be egy játékos beköszönésre. Majd ujjaid lassan, lökéseim gyorsulásával egyenként elengedik. Teljesen benned vagyok és csak a leheled a szavakat. Élvezz el bennem Drága!
Oldal ajánlása emailben
X